2015. április 7., kedd

Időzített kritika

Gyere panaszos!
Bőgj, sikíts, üvölts még...
villám... most dörögj!

Virág

Húsvét napján virágot kaptam.
Kicsi, egyszerű, színes papírvirág.
Véresen komoly, milyen könnyen adtad,
könnyed ketchupös hajjal, tisztán...

Mosolyoddal - mint mindig - most is
bőkezűen bántál, s igyekeztél nőnél
nőbb lenni, igazi szerető, bajtárs...
Hátha majd fel is nősz,... te áldás.

Tán nem is tudtad, vagy pontosan,
rám milyen aszályos idő jár,
s öleltél tisztán, lassan s nem futva,
szótlanul szólva: el ne hervadjál.

Könnyű és őszinte

Claire, mondd csak,
ugye itt vagy még ma éjjel?
Én nem akartalak,
nem akartalak újra zargatni, tényleg...
Claire, mondd csak,
veled miért könnyebb minden?
Mért könnyű a lélek,
könnyű és őszinte a vétkezésben?

Utazó

Látom, elárul
a zajos tekinteted.
Nyugalomra vágysz...