Ott megy el

Hevesség, eltűnődő kényszerűség,
ahogy ázottan várod, keresed, majd

hevesen eltűnődsz kényszerűen.

Akarod, mondod még, ahogy húsba

marva élsz, azt az ízetlen, levegővért

ahogy akarod, ahogy még, ahogy hiszel

hogy a magasban jársz, élsz, bennem égi

a fény, látod bennem égi a fény, bennemte

élsz, kényelmesen eltűnődsz kényszerűen.

Még. Vársz. Megint vársz. Várod az éjt,
hogy beismerjem kényszerű hevességem,  

eltűnődésem. Nézd, már itt a vég és ott megy el.