Tűnődve, táncolva,
hogy milyen jó volna,
akár a falevél, ha útra,...
közös léptekkel, most, a múltat...
Mellkasodat érezni,
szádban a lét ízét,
a lélekzeted súlyát,
párizsi ablakodnak fényét...
csak tűnődöm,...
nézd, játék csupán,
"volt-nincs kisasszony",
tán ízetlen a tréfám...
Azért jó volna,
mint a falevél, ha útra,...
közös léptekkel
felszentelni a múltat...
