...."hogy mocskos szitokszavak sűrű váladékában állva kínozz, kíméletlen
fröcskölve rám gusztustalan, sérült elméd sebeinek gennyes váladékát Te
mihaszna parazita, Te féreg! Hogy rothadnál meg te kifacsartlelkű korcs
méreg! Pusztulnál mindörökké, és én végre kivéreznék egy gödörben Te
kotort szívű rothadék Te! Dögölj meg! Hallod?? Dögölj már meg végre!!!!"..... kérlek, mert ugye én modoros
ember vagyok uram! Ugye érti? Nem akarnék én magának rosszat, hát
persze, hogy nem! Ugyan, hova is gondol Ön?! Ugyan hova is gondolsz Te baromarcú? Azt hiszed különb vagy önmagadnál, olyan akit senki nem vet meg?????...
És a papír tehetetlen itta tovább a töltőtoll tintáját, mélyen magába szívva azt, nehogy a világra cseppenhessen akár csak egy kevéske is belőle.
És a papír tehetetlen itta tovább a töltőtoll tintáját, mélyen magába szívva azt, nehogy a világra cseppenhessen akár csak egy kevéske is belőle.