Lesz még

Mint vérző hegedűszóló,
Oly kínzó lassúsággal
Felel életem minden
Elmúlatott percért.

Mint megrekedt homokóra,
Szemem oly tétován
Issza magába a
Nem-változás fényét.

Mint eltévedt
Kósza szél,
Magam is testetlen
Merengek az éj sötétjén.

S várom a csodát.
Az álmot, mely lelkembe
Oltja azt a szelíd fényt,
hogy lesz még, lesz még itt szép!