Könnyű esőben és
égképeken járok én.
Maholnap ha megtalálom,
már nem kutatok álmokért.
Nem kergetek édes éltet,
világváltó kocsmabeszédet,
megértem, ez nem lédergést,
hanem a munkát adó élet.
Nyugodt virágzású örömömben,
ha kell, vad szenvedéllyel
fogok ásót, kapát, kongatok harangot,
s gyakorlom ritmusát alvásnak, ébrenlétnek.
Meghagyom hogy tettem gyümölcse
ne bent, hanem kint érjen végre.
Ne korlátozza hús-vér árnyéka,
ne gyengítse testem testetlen érve!
Élvezni fogom ha munkám lelem végre.
Elképzelek próbát, jellemet és örömöket.
Teszek majd, és nem siránkozok,
hogy családos emberré érjek.
És könnyű esőben
égképeken járok én.
Munkába utazok, szeretve beszélek,
és Rád gondolok én.
