A város fölött merengve

Mennyire kiismerhetetlen,
mennyire feledhetetlen!
Tűnékeny illúzió csupán
az érzés, hogy megérezhetem.

Mert honnan volna esély rá,
hogy másnak bőrébe lessek,
s megérthessem legbensőbb titkát,
ha nem az Egynek véréből lettem?

Honnan volna erő, lélek, s a testem
hogy e világot ne csak, mint egy kísértet,
réveteg átmerengjem, hanem hús-vér élvezzem,
ha múltam Forrása nem volna a szemünkben?