Essen, szakadjon,
törjön és zuhanjon
minden önmagába,
majd alá a végtelen
vízesés rejtette poklába.
Bánom is én,
ha magam beleveszek,
vagy ha éltem
ettől csorbát szenved!
Nem érdekel léptem,
nem érdekel józanságom,
csak szeretném, ha végre
véget érne nyomorúságom!
És már nem félek semmitől,
sem kíntól, sem haláltól,
már nem vágyom a szabadságot,
sem a szenteknek járó boldogságot!
Nem vágyom már életre,
sem kíntól, sem haláltól,
már nem vágyom a szabadságot,
sem a szenteknek járó boldogságot!
Nem vágyom már életre,
sem húsnak rothadó bűzére!
Csak halott lelkem vágyom,
hogy újra csatába álljon
s megvívjon helyettem
egy újabb mocskos küzdelmet!
hogy újra csatába álljon
s megvívjon helyettem
egy újabb mocskos küzdelmet!
